Kászoni hagyományok - Bikaütés

A kászonaltízi Kazun Egyesület vasárnap, június 20-án 18 órától a Kászoni Sokadalmi Falunapok keretében, az altízi kultúrotthonban mutatja be a Kászoni Hagyományok című, három részesre tervezett sorozat első, Bikaütés című filmjét. A film a kászoni farsangtemetést mutatja be.

Farsangfarkán, azaz a hamvazószerdát megelőző napokban számos településen megelevenedik a téltemető népszokás, az alakoskodással, mókázással és mulatsággal együttjáró farsangbúcsúztatás.  A Kászonokban, de úgy is mondhatjuk, hogy Nagykászonban – hisz ez Impér, Altíz és Feltíz közös megnevezése – minden évben a sajátos bikaütéssel búcsúztatják szimbolikusan a telet, és lépnek át a böjti időszakba.

A kászoniak bikaütése az évszázadok során nem merült feledésbe. A nehéz időkben, a kommunizmus idején sem, amikor tiltották a magyarlakta vidékeken a népszokások és hagyományok ápolását. Hisz mindig akadt egy lelkes kultúrigazgató, hagyományápoló falubeli, aki végigkérdezte az idősebbeket, és följegyezte az elhangzottakat. A jelmezes figurák, viseleteik, eszközeik, a rigmusok és maga a rituálé így mindannyiszor eredeti formáját nyerte vissza.

A hagyománynak megfelelően, a faluban húshagyókedden temetik a telet. Az ünnep szentmisével kezdődik. Innen énekszóval vonulnak a helyi kultúrotthonba, ahol beöltöztetik a bikát szalmafonatba, fejére káposztafőző cserépfazekat helyeznek, mintegy jelképezve a zsíros ételek fogyasztását is jelentő farsangot. A szarvak, illetve a nyakba akasztott óriáskolomp elmaradhatatlan tartozékai a bika jelmezének. A gazda baltával a kezében, oldalán a vásárkötést megerősítő áldomáshoz szükséges pálinkásüveggel kínálja jószágát a falubelieknek.

A vásáros kupecek pedig alkudoznak a bikára, de mert nem adják meg az árát, a dühödt gazda inkább fejbe vágja a jószágot. Ekkor a cserépfazék széttörik, a legény kiugrik a szalmafonatból, és mint régen, csak ezúttal jelképesen tűzbe dobják a bika bőrét. A tűz körül pedig tovább folytatódik a mulatság. Végül a hídról a patakba seprik a hamut, hogy azt a víz messzire vigye, és a népi hiedelemnek megfelelően megóvja a falu lakóit a rossztól és a rontástól.

A film Kászonaltíz Község Tanácsának és Hargita Megye Tanácsának támogatásával készült.